Két művész Ausztriából

		Nitsch nőábrázolása Hermann Nitsch: "Lány disznóval a kereszten", 1998

Hitler ábrázolása Jézusról és a természetről		Így ábrázolja Nitsch Jézust
Adolf Hitler: "Hegyi táj feszülettel", 1923 - 1925		Hermann Nitsch: "Jézus vérző disznó alatt", 1998

A keresztény építészet ábrázolása Hitlernél		Így ábrázolja Nitsch a keresztény értékeket
Adolf Hitler: "A bécsi Károlytemplom", akvarell, 1912		Hermann Nitsch: "Jézus keresztrefeszítése disznóval", 1998

Adolf Hitlert mázolónak, szobafestőnek szokták nevezni, nem festőnek. Hermann Nitsch-et evvel szemben korunk egyik legnagyobb művészének tekintik. 1998 nyarán nagysikerű kiállítást tartott Bécsben. Az osztrák kancellár, a kormánytagok, valamint a politikailag korrekt pártok magasrangú képviselői melegen gratuláltak Nitschnek művészetéhez. A hivatalos Ausztria megköszönte Nitschnek az emberiség számára készült alkotásait (Nitsch milliós támogatást kap évente az osztrák államtól, hogy ne kelljen abbahagynia művészetét).

Egy évvel később Budapestnek volt szerencséje Nitsch műveiben gyönyörködni és lelkileg épülni. Bár az egyházi körök és néhány művészileg begyöpösödött fejű magyar megpróbálta a kiállítást idő előtt bezáratni, hála SZDSZ-es főpolgármesterünknek Demszkynek és holdudvarának (Magyar Narancs, Élet és Irodalom, közszolgálati és kereskedelmi média) a kiállítás a tervezett ideig nyitva volt.

Evvel szemben Ausztriában mindazok, akiknek csak egy darabka kép is van a birtokukban Hitlertől, és ezt nyilvánosan bemutatják, 15 évig terjedő börtönbüntetéssel büntethetők.

Ebből az esetből is láthatjuk, mily csodálatosan védi demokráciánk jogainkat, művészi szabadságunkat. Hálásak vagyunk azért, hogy csodálhatjuk Herman Nitsch rendkívüli műveit, és megóvnak bennünket Hitler ocsmány mázolmányainak látásától. Hála az égnek, a demokrácia szelektálja, mit szabad látnunk és mit nem.

 

Kitől szeretne képeket lakásában: Adolf Hitlertől, vagy Hermann Nitschtől?