A MIÉP befolyásos elnöke vagyonos szavazóinak az érdekeit és a világszemléletét fejezi ki, a lágymányosi, rózsadombi és sváb-hegyi úriasszonyok passzióit és hisztériáit; visszatalált régi vígszínházi közönségéhez. Még az ósdi “romantikus antikapitalista” kultúrakritika is rosszul áll rajta, szócsöve, a Pannon Rádió a leggiccsesebb kereskedelmi tömegkultúra hulladékát sugározza a “Halló, magyar” című világszámtól a “Szervusz, Magyarország” című top hitig; törzsszavazói azokban a szigorúan őrzött lakóparkokban kuksolnak és azokban a bevásárlóközpontokban szórják a hitelkártyát, amelyek ellen oly meggyőzően és – sajnos – eredménytelenül szónokol.